Articles

11. Valószínűségi eloszlások-fogalmak

ezen az oldalon…

  • Meghatározások véletlen, diszkrét, illetve folytonos változók
  • Eloszlás függvény
  • Valószínűsége, mint a relatív frekvencia
  • a Várható érték
  • Variancia
  • szórás

Jelölés

használunk nagybetűt változók (mint X, illetve Z) jelölésére véletlen változók, pedig kisbetűket (mint x, illetve z) jelölésére, egyedi értékek azokat a változókat.

A véletlenszerű változó fogalma

a “statisztikai kísérlet” kifejezést minden olyan folyamat leírására használják, amellyel több véletlen megfigyelést kapnak.

a kísérlet minden lehetséges kimenetele tartalmaz egy készletet, amelyet mintaterületnek neveznek. Érdekel az eredmény néhány numerikus leírása.

például amikor ” 3 “- szor dobunk egy érmét, és érdekel a leeső fejek száma, akkor minden mintaponthoz egy “0, 1, 2, 3” numerikus értéket rendelünk.

a számok`0`, `1`, `2`, a ” 3 ” pedig véletlenszerű mennyiségek, amelyeket egy kísérlet eredménye határoz meg.

úgy gondolhatók, mint az X véletlenszerű változó által feltételezett értékek, amelyek ebben az esetben a fejek számát jelentik, amikor egy érmét 3-szor dobnak.

így írhatnánk x1 = 0, x2 = 1, x3 = 2 és x4 = 3.

definíciók

  1. a véletlen változó olyan változó, amelynek értékét egy véletlenszerű kísérlet eredménye határozza meg.

  2. a diszkrét véletlen változó olyan, amelynek feltételezett értékei megszámlálhatók (a számlálásból erednek).

  3. a folyamatos véletlenszerű változó olyan, amelynek feltételezett értékei megszámlálhatatlanok (a mérésből erednek.).

használjuk:

a capital (upper case) X a random változóhoz és

alsó eset x1, x2, x3… az értékek a véletlen változó egy kísérletben. Ezek a xi ezután olyan eseményt jelentenek, amely a mintaterület egy részhalmaza.

az események valószínűségeit a következők adják: P(x1), P(x2), P(x3), …

A “P(X)” jelölést is használjuk. Például, lehet, hogy meg kell találni néhány valószínűségek részt, ha dobunk egy die. Írnánk a valószínűsége, hogy egy “5”, amikor dobunk egy kocka, mint:

`p (X=5)=1/6 ‘

példa 1-diszkrét véletlen változó

két golyó véletlenszerűen egymás után, anélkül, hogy a csere egy urn tartalmazó ” 4 “piros golyó, és’ 6 ‘ fekete golyó.

keresse meg az összes lehetséges eredmény valószínűségét.

válasz

Let X jelöli a piros golyók számát az eredményben.

Lehetséges Eredmények RR RB BR BB
X 2 1 1 0

Itt, x1 = 2, x2 = 1 , x3 = 1 , x4 = 0

a valószínűsége annak, hogy a ” 2 ” piros golyó, mikor húzzuk ki a labdákat, egy idő:

a Valószínűsége, hogy az első golyó, hogy vörös `= 4/10`

a Valószínűsége, hogy a második labdát, hogy vörös `= 3/9` (mert a ” 3 ” piros golyó maradt az urnát, a teljes `9` golyó maradt.) Tehát:

`p(x_1)=4/10times3/9=2/15`

Hasonlóképpen, a vörös első valószínűsége `4/10`, amelyet fekete `6/9` követ (mivel még mindig van 6 `fekete golyó az urnában és` 9 `golyó mind együtt). Tehát:

`p(x_2)=4/10times6/9 = 4/15`

hasonlóan a fekete, majd piros:

“p(x_3)=6/10times4/9=4/15`

:

`p(x_4)=6/10times5/9=1/3`

ellenőrzésként, ha megtaláltuk az összes valószínűséget, akkor ” 1 ” – nek kell lennie.

`2/15 + 4/15 + 4/15 + 1/3 = 15/15 = 1`

tehát mindet megtaláltuk.

2. példa-folyamatos véletlenszerű változó

egy üveg kávét véletlenszerűen választanak ki egy töltési folyamatból,amelyben egy automata gép “1\” kg ” kávésüvegeket tölt be. Az automatikus folyamat bizonyos hibái miatt az edény súlya üvegenként változhat “0,9\” kg “” – tól “1,05\” kg “- ig”, kivéve az utóbbit.

hagyja, hogy X jelölje meg a kiválasztott kávé üvegének súlyát. Mi az X tartománya?

válasz

lehetséges eredmények: 0.9 ≤ X < 1.05

Ez minden, ami van rá!

Eloszlás Függvény

Meghatározások

  1. Egy diszkrét valószínűségi eloszlás egy tábla (vagy tápszer) felsorolja az összes lehetséges értékek egy diszkrét változó lehet venni, valamint a kapcsolódó valószínűségekkel.

  2. az f(x) függvényt valószínűségi sűrűségfüggvénynek nevezzük az X folyamatos véletlen változóhoz, ahol az x-tengely által határolt görbe alatti teljes terület egyenlő ” 1 ” -vel. azaz.

`int_(-oo)^oo f(x)dx=1`

A görbe alatti terület között két koordinátái x = a, x = b a valószínűsége, hogy X hazugság között, valamint b.

`int_a^bf(x)dx=P (<=X<=b)`

Lásd alatti terület egy görbe az integrációs szakasz valami a háttérben.

valószínűségek relatív Gyakoriságként

Ha egy kísérletet elegendő számú alkalommal hajtanak végre, akkor hosszú távon az esemény relatív gyakoriságát az esemény bekövetkezésének valószínűségének nevezik.

3. példa

Lásd az előző példát. A kiválasztott kávésüveg súlya folyamatos véletlenszerű változó. Az alábbi táblázat A gép által nemrégiben töltött ” 100 ” üvegek tömegét adja meg kg-ban. Felsorolja a folyamatos random változó megfigyelt értékeit és azok megfelelő frekvenciáit.

keresse meg az egyes súlykategóriák valószínűségeit.

> Tömege X Szám
a bögre
`0.900 – 0.925` `1`
`0.925 – 0.950` `7`
`0.950 – 0.975` `25`
`0.975 – 1.000` `32`
`1.000 – 1.025` `30`
`1.025 – 1.050` `5`
Teljes `100`

Válasz

egyszerűen osztani a száma, üvegek, minden súly 100 adni a valószínűsége.

Weight X Number
of Jars
Probability
P(a ≤ X < b)
0.900 – 0.925 1 0.01
0.925 – 0.950 7 0.07
0.950 – 0.975 25 0.25
0.975 – 1.000 32 0.32
1.000 – 1.025 30 0.30
1.025 – 1.050 5 0.05
Total 100 1.00

véletlenszerű változó várható értéke

let X egy diszkrét véletlen változót ábrázol a P(X) valószínűségi eloszlási funkcióval. Ezután az X várható értékét E(X) vagy μ jelöli:

e(X) = μ = Σ (xi × p(xi))

ennek kiszámításához megszorozzuk a változó minden lehetséges értékét annak valószínűségével, majd hozzáadjuk az eredményeket.

Σ (xi × p (xi)) = {x1 × P(x1)} + { x2 × P (x2)} + { x3 × P (x3)}+…

“E(X)” a valószínűségi eloszlás átlagának is nevezik.

4. példa

a fenti 1. példában volt egy kísérletünk, ahol ” 2 “golyót rajzoltunk egy” 4 “piros és” 6 ” fekete golyót tartalmazó urnából. Mi a vörös golyók várható száma?

válasz

már korábban kidolgoztuk a valószínűségeket:

Possible Outcome RR RB BR BB
xi `2` `1` `1` `0`
P(xi) `2/15` `4/15` `4/15` `1/3`

`E(X)=sum{x_i * P(x_i)}`

`=2times2/15+` `1times4/15+` `1times4/15+` `0times1/3`

`=4/5`

`=0.8`

This means that if we performed this experiment 1000 times, we would expect to get 800 red balls.

példa 5

dobok egy kockát, és kapok `$1 ‘ – t, ha `1` – et mutat, és kap `$2` – t, ha `2` – t mutat, és kap `$3` – t, ha `3` – t mutat, stb. Mekkora összegre számíthatok, ha 100-szor dobom?

Válasz

egy dobás, a várható érték:

`E(X)=sum{x_i*P(x_i)}=1times1/6+` `2times1/6+3times1/6+` `4times1/6+` `5times1/6+` `6times1/6`

`=7/2`

`=3.5`

Tehát a 100 dob, alig várják, hogy a 350-et.

Example 6

The number of persons X, in a Singapore family chosen at random has the following probability distribution:

X `1` `2` `3` `4` `5` `6` `7` `8`
P(X) `0.34` `0.44` `0.11` `0.06` `0.02` `0.01` `0.01` `0.01`

Find the average family size `E(X)`.

válasz

`E(X)`

`=sum{x_i*p(x_i)}`

`=1times0.34+2times0.44` `+3times0.11+4times0.06` `+5times0.02+6times0.01` +7times0.01+8times0.01 `

`=2,1`

tehát az átlagos családméret e(x) = μ = 2,1 fő.

7. példa

egy kártyajátékban a barátommal, minden alkalommal fizetek egy bizonyos összeget, amikor elveszítem. Nyerek `$4 ‘Ha rajzolok egy jack vagy egy királynő és nyerek `$5’ ha rajzolok egy király vagy ász egy közönséges csomag ” 52 ” játékkártya. Ha más kártyákat rajzolok, veszítek. Mit kell fizetnem, hogy kijöjjünk? (Vagyis a játék “tisztességes”?)

Válasz

X J, Q (`$4`) K (`$5`) elveszíteni (`-$x`)
P(X) `8/52=2/13` `2/13` `9/13`

`E(X)=sum{x_i * P(x_i)}`

`=4times2/13+5times2/13-xtimes9/13`

`=frac{18-9x}{13}`

a várható értéke $0 a játék igazságos legyen.

So ‘frac{18-9x}{13} = 0’ és ez `x=2`.

tehát “$2 ” – ot kell fizetnem, hogy tisztességes játék legyen.

véletlenszerű változó varianciája

let X egy diszkrét véletlen változót ábrázol, amelynek valószínűségi eloszlási funkciója ” P (X)”` A variancia X jelöli `V(X)` vagy σ2 meghatározása:

a V(X) = σ2

= Σ

Mivel a μ = E(X), (vagy az átlagos érték), akkor is írni, mint:

a V(X) = σ2

= Σ

egy Másik számítási módja a különbség:

v(X) = σ2 = E(X2) − 2

A valószínűségi eloszlás szórása

`sigma=sqrt(V(X)` a valószínűségi eloszlás szórása. A szórás olyan szám, amely leírja az eloszlás terjedését. A kis szórás kis szórást jelent, a nagy szórás nagy szórást jelent.

a következő 3 eloszlásban ugyanaz az átlag (μ = 4), de a szórás nagyobb lesz, ami azt jelenti, hogy a pontszámok terjedése nagyobb.

az egyes görbék alatti terület “1”.

8. Példa

Keresés `V(X)` a következő valószínűségi eloszlás:

X `8` `12` `16` `20` a ” 24 ”
P(X) `1/8` `1/6` `3/8` `1/4` `1/12`

Válasz

találnunk kell az `E(X)` első: `E(X)` `=8times1/8+12times1/6` `+16times3/8+20times1/4` `+24times1/12` `=16`

Akkor:

`V(X)` “=sum`

` =(8-16)^2 − szer 1/8 + (12-16)^2-szer 1/6 ` ` ` + (16-16)^2-szer 3/8 + (20-16)^2-szer 1/4“` + (24-16)^2 times1/12 ‘

‘=20 ‘

ennek ellenőrzése a másik képlet:

v(x) = e(x 2) – 2

ehhez ki kell dolgoznunk az X véletlenszerű változó négyzeteinek várható értékét.

X `8` `12` `16` `20` `24`
X2 `64` `144` `256` `400` `576`
P(X) `1/8` `1/6` `3/8` `1/4` `1/12`

`E(X^2)=sumX^2P(X)`

`=64times1/8+144times1/6+` `256times3/8+` `400times1/4+` `576times1/12`

`=276`

We found E(X) before: `E(X) = 16`

V(X) = E(X2) − 2 = 276 − 162 = 20, as before.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük