11. Valószínűségi eloszlások-fogalmak
ezen az oldalon…
- Meghatározások véletlen, diszkrét, illetve folytonos változók
- Eloszlás függvény
- Valószínűsége, mint a relatív frekvencia
- a Várható érték
- Variancia
- szórás
Jelölés
használunk nagybetűt változók (mint X, illetve Z) jelölésére véletlen változók, pedig kisbetűket (mint x, illetve z) jelölésére, egyedi értékek azokat a változókat.
A véletlenszerű változó fogalma
a “statisztikai kísérlet” kifejezést minden olyan folyamat leírására használják, amellyel több véletlen megfigyelést kapnak.
a kísérlet minden lehetséges kimenetele tartalmaz egy készletet, amelyet mintaterületnek neveznek. Érdekel az eredmény néhány numerikus leírása.
például amikor ” 3 “- szor dobunk egy érmét, és érdekel a leeső fejek száma, akkor minden mintaponthoz egy “0, 1, 2, 3” numerikus értéket rendelünk.
a számok`0`, `1`, `2`, a ” 3 ” pedig véletlenszerű mennyiségek, amelyeket egy kísérlet eredménye határoz meg.
úgy gondolhatók, mint az X véletlenszerű változó által feltételezett értékek, amelyek ebben az esetben a fejek számát jelentik, amikor egy érmét 3-szor dobnak.
így írhatnánk x1 = 0, x2 = 1, x3 = 2 és x4 = 3.
definíciók
-
a véletlen változó olyan változó, amelynek értékét egy véletlenszerű kísérlet eredménye határozza meg.
-
a diszkrét véletlen változó olyan, amelynek feltételezett értékei megszámlálhatók (a számlálásból erednek).
-
a folyamatos véletlenszerű változó olyan, amelynek feltételezett értékei megszámlálhatatlanok (a mérésből erednek.).
használjuk:
a capital (upper case) X a random változóhoz és
alsó eset x1, x2, x3… az értékek a véletlen változó egy kísérletben. Ezek a xi ezután olyan eseményt jelentenek, amely a mintaterület egy részhalmaza.
az események valószínűségeit a következők adják: P(x1), P(x2), P(x3), …
A “P(X)” jelölést is használjuk. Például, lehet, hogy meg kell találni néhány valószínűségek részt, ha dobunk egy die. Írnánk a valószínűsége, hogy egy “5”, amikor dobunk egy kocka, mint:
`p (X=5)=1/6 ‘
példa 1-diszkrét véletlen változó
két golyó véletlenszerűen egymás után, anélkül, hogy a csere egy urn tartalmazó ” 4 “piros golyó, és’ 6 ‘ fekete golyó.
keresse meg az összes lehetséges eredmény valószínűségét.
válasz
Let X jelöli a piros golyók számát az eredményben.
Lehetséges Eredmények | RR | RB | BR | BB |
---|---|---|---|---|
X | 2 | 1 | 1 | 0 |
Itt, x1 = 2, x2 = 1 , x3 = 1 , x4 = 0
a valószínűsége annak, hogy a ” 2 ” piros golyó, mikor húzzuk ki a labdákat, egy idő:
a Valószínűsége, hogy az első golyó, hogy vörös `= 4/10`
a Valószínűsége, hogy a második labdát, hogy vörös `= 3/9` (mert a ” 3 ” piros golyó maradt az urnát, a teljes `9` golyó maradt.) Tehát:
`p(x_1)=4/10times3/9=2/15`
Hasonlóképpen, a vörös első valószínűsége `4/10`, amelyet fekete `6/9` követ (mivel még mindig van 6 `fekete golyó az urnában és` 9 `golyó mind együtt). Tehát:
`p(x_2)=4/10times6/9 = 4/15`
hasonlóan a fekete, majd piros:
“p(x_3)=6/10times4/9=4/15`
:
`p(x_4)=6/10times5/9=1/3`
ellenőrzésként, ha megtaláltuk az összes valószínűséget, akkor ” 1 ” – nek kell lennie.
`2/15 + 4/15 + 4/15 + 1/3 = 15/15 = 1`
tehát mindet megtaláltuk.
2. példa-folyamatos véletlenszerű változó
egy üveg kávét véletlenszerűen választanak ki egy töltési folyamatból,amelyben egy automata gép “1\” kg ” kávésüvegeket tölt be. Az automatikus folyamat bizonyos hibái miatt az edény súlya üvegenként változhat “0,9\” kg “” – tól “1,05\” kg “- ig”, kivéve az utóbbit.
hagyja, hogy X jelölje meg a kiválasztott kávé üvegének súlyát. Mi az X tartománya?
válasz
lehetséges eredmények: 0.9 ≤ X < 1.05
Ez minden, ami van rá!
Eloszlás Függvény
Meghatározások
-
Egy diszkrét valószínűségi eloszlás egy tábla (vagy tápszer) felsorolja az összes lehetséges értékek egy diszkrét változó lehet venni, valamint a kapcsolódó valószínűségekkel.
- az f(x) függvényt valószínűségi sűrűségfüggvénynek nevezzük az X folyamatos véletlen változóhoz, ahol az x-tengely által határolt görbe alatti teljes terület egyenlő ” 1 ” -vel. azaz.
`int_(-oo)^oo f(x)dx=1`
A görbe alatti terület között két koordinátái x = a, x = b a valószínűsége, hogy X hazugság között, valamint b.
`int_a^bf(x)dx=P (<=X<=b)`
Lásd alatti terület egy görbe az integrációs szakasz valami a háttérben.
valószínűségek relatív Gyakoriságként
Ha egy kísérletet elegendő számú alkalommal hajtanak végre, akkor hosszú távon az esemény relatív gyakoriságát az esemény bekövetkezésének valószínűségének nevezik.
3. példa
Lásd az előző példát. A kiválasztott kávésüveg súlya folyamatos véletlenszerű változó. Az alábbi táblázat A gép által nemrégiben töltött ” 100 ” üvegek tömegét adja meg kg-ban. Felsorolja a folyamatos random változó megfigyelt értékeit és azok megfelelő frekvenciáit.
keresse meg az egyes súlykategóriák valószínűségeit.
> Tömege X | Szám a bögre |
---|---|
`0.900 – 0.925` | `1` |
`0.925 – 0.950` | `7` |
`0.950 – 0.975` | `25` |
`0.975 – 1.000` | `32` |
`1.000 – 1.025` | `30` |
`1.025 – 1.050` | `5` |
Teljes | `100` |
Válasz
egyszerűen osztani a száma, üvegek, minden súly 100 adni a valószínűsége.
Weight X | Number of Jars |
Probability P(a ≤ X < b) |
---|---|---|
0.900 – 0.925 | 1 | 0.01 |
0.925 – 0.950 | 7 | 0.07 |
0.950 – 0.975 | 25 | 0.25 |
0.975 – 1.000 | 32 | 0.32 |
1.000 – 1.025 | 30 | 0.30 |
1.025 – 1.050 | 5 | 0.05 |
Total | 100 | 1.00 |
véletlenszerű változó várható értéke
let X egy diszkrét véletlen változót ábrázol a P(X) valószínűségi eloszlási funkcióval. Ezután az X várható értékét E(X) vagy μ jelöli:
e(X) = μ = Σ (xi × p(xi))
ennek kiszámításához megszorozzuk a változó minden lehetséges értékét annak valószínűségével, majd hozzáadjuk az eredményeket.
Σ (xi × p (xi)) = {x1 × P(x1)} + { x2 × P (x2)} + { x3 × P (x3)}+…
“E(X)” a valószínűségi eloszlás átlagának is nevezik.
4. példa
a fenti 1. példában volt egy kísérletünk, ahol ” 2 “golyót rajzoltunk egy” 4 “piros és” 6 ” fekete golyót tartalmazó urnából. Mi a vörös golyók várható száma?
válasz
már korábban kidolgoztuk a valószínűségeket:
Possible Outcome | RR | RB | BR | BB |
xi | `2` | `1` | `1` | `0` |
P(xi) | `2/15` | `4/15` | `4/15` | `1/3` |
`E(X)=sum{x_i * P(x_i)}`
`=2times2/15+` `1times4/15+` `1times4/15+` `0times1/3`
`=4/5`
`=0.8`
This means that if we performed this experiment 1000 times, we would expect to get 800 red balls.
példa 5
dobok egy kockát, és kapok `$1 ‘ – t, ha `1` – et mutat, és kap `$2` – t, ha `2` – t mutat, és kap `$3` – t, ha `3` – t mutat, stb. Mekkora összegre számíthatok, ha 100-szor dobom?
Válasz
egy dobás, a várható érték:
`E(X)=sum{x_i*P(x_i)}=1times1/6+` `2times1/6+3times1/6+` `4times1/6+` `5times1/6+` `6times1/6`
`=7/2`
`=3.5`
Tehát a 100 dob, alig várják, hogy a 350-et.
Example 6
The number of persons X, in a Singapore family chosen at random has the following probability distribution:
X | `1` | `2` | `3` | `4` | `5` | `6` | `7` | `8` |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
P(X) | `0.34` | `0.44` | `0.11` | `0.06` | `0.02` | `0.01` | `0.01` | `0.01` |
Find the average family size `E(X)`.
válasz
`E(X)`
`=sum{x_i*p(x_i)}`
`=1times0.34+2times0.44` `+3times0.11+4times0.06` `+5times0.02+6times0.01` +7times0.01+8times0.01 `
`=2,1`
tehát az átlagos családméret e(x) = μ = 2,1 fő.
7. példa
egy kártyajátékban a barátommal, minden alkalommal fizetek egy bizonyos összeget, amikor elveszítem. Nyerek `$4 ‘Ha rajzolok egy jack vagy egy királynő és nyerek `$5’ ha rajzolok egy király vagy ász egy közönséges csomag ” 52 ” játékkártya. Ha más kártyákat rajzolok, veszítek. Mit kell fizetnem, hogy kijöjjünk? (Vagyis a játék “tisztességes”?)
Válasz
X | J, Q (`$4`) | K (`$5`) | elveszíteni (`-$x`) |
P(X) | `8/52=2/13` | `2/13` | `9/13` |
`E(X)=sum{x_i * P(x_i)}`
`=4times2/13+5times2/13-xtimes9/13`
`=frac{18-9x}{13}`
a várható értéke $0 a játék igazságos legyen.
So ‘frac{18-9x}{13} = 0’ és ez `x=2`.
tehát “$2 ” – ot kell fizetnem, hogy tisztességes játék legyen.
véletlenszerű változó varianciája
let X egy diszkrét véletlen változót ábrázol, amelynek valószínűségi eloszlási funkciója ” P (X)”` A variancia X jelöli `V(X)` vagy σ2 meghatározása:
a V(X) = σ2
= Σ
Mivel a μ = E(X), (vagy az átlagos érték), akkor is írni, mint:
a V(X) = σ2
= Σ
egy Másik számítási módja a különbség:
v(X) = σ2 = E(X2) − 2
A valószínűségi eloszlás szórása
`sigma=sqrt(V(X)` a valószínűségi eloszlás szórása. A szórás olyan szám, amely leírja az eloszlás terjedését. A kis szórás kis szórást jelent, a nagy szórás nagy szórást jelent.
a következő 3 eloszlásban ugyanaz az átlag (μ = 4), de a szórás nagyobb lesz, ami azt jelenti, hogy a pontszámok terjedése nagyobb.
az egyes görbék alatti terület “1”.
8. Példa
Keresés `V(X)` a következő valószínűségi eloszlás:
X | `8` | `12` | `16` | `20` | a ” 24 ” |
---|---|---|---|---|---|
P(X) | `1/8` | `1/6` | `3/8` | `1/4` | `1/12` |
Válasz
találnunk kell az `E(X)` első:
Akkor:
`V(X)` “=sum`
` =(8-16)^2 − szer 1/8 + (12-16)^2-szer 1/6 ` ` ` + (16-16)^2-szer 3/8 + (20-16)^2-szer 1/4“` + (24-16)^2 times1/12 ‘
‘=20 ‘
ennek ellenőrzése a másik képlet:
v(x) = e(x 2) – 2
ehhez ki kell dolgoznunk az X véletlenszerű változó négyzeteinek várható értékét.
X | `8` | `12` | `16` | `20` | `24` |
X2 | `64` | `144` | `256` | `400` | `576` |
P(X) | `1/8` | `1/6` | `3/8` | `1/4` | `1/12` |
`E(X^2)=sumX^2P(X)`
`=64times1/8+144times1/6+` `256times3/8+` `400times1/4+` `576times1/12`
`=276`
We found E(X) before: `E(X) = 16`
V(X) = E(X2) − 2 = 276 − 162 = 20, as before.