Mexikóváros (spanyolul Ciudad De Mexico) Mexikó fővárosa és Észak-Amerika egyik legfontosabb politikai, kulturális, oktatási és pénzügyi központja. Mexikóváros az ország legnagyobb városa, valamint legfontosabb politikai, kulturális, oktatási és pénzügyi központja.

mint “alfa” globális város Mexikóváros Észak-Amerika egyik legfontosabb pénzügyi központja. Mexikó völgyében (Valle de México), egy nagy völgyben, Mexikó központjában, a magas fennsíkon, 2240 méter tengerszint feletti magasságban (7350 láb) található. A város tizenhat kerületből áll.

a város 2009-es becsült népessége 8,84 millió fő volt, területe 1485 négyzetkilométer (573 négyzetkilométer). A szövetségi és állami kormányok által elfogadott legutóbbi meghatározás szerint a mexikóvárosi nagyvárosi terület lakossága 21.2 millió ember, így a legnagyobb nagyvárosi terület a nyugati féltekén, az ötödik legnagyobb agglomeráció és a legnagyobb spanyol nyelvű város a világon.

A nagy-Mexikóváros bruttó hazai terméke (GDP) 2008-ban 390 milliárd dollár volt, így Mexikóváros városi agglomerációja a világ nyolcadik leggazdagabb nagyvárosi területe. A város feladata volt Mexikó bruttó hazai termékének 21% – ának előállítása, a nagyvárosi terület pedig a teljes nemzeti GDP 34% – át tette ki.

a város eredetileg a Texcoco-tó szigetén épült az aztékok által 1325-ben Tenochtitlan néven, amelyet Tenochtitlan 1521-es ostromában szinte teljesen elpusztítottak, majd a spanyol városi előírásoknak megfelelően átalakították és újjáépítették. 1524-ben megalakult Mexikóváros Önkormányzata, a “México Tenochtitlán” néven, majd 1585-től hivatalosan “Ciudad de México” (Mexikóváros) néven. Mexikóváros a spanyol gyarmati birodalom jelentős részének politikai, közigazgatási és pénzügyi központja volt. A Spanyolországtól való függetlenség elérése után a szövetségi körzet 1824-ben jött létre.

a nagyobb politikai autonómiát követelő évek után a lakosok 1997-ben népszavazással jogot kaptak arra, hogy közvetlenül megválaszthassák a kormányfőt és az egykamarás törvényhozás képviselőit. Azóta a demokratikus forradalom (PRD) baloldali Pártja irányította mindkettőt. Az elmúlt években az önkormányzat liberális politikát folytatott, mint például az abortusz kérésre, az eutanázia korlátozott formája, a hiba nélküli válás és az azonos neműek házassága.