Calvert Képlete az Adagolás Karboplatin: Áttekintés Vonatkozik a Alkalmazhatósága a Magas Dózis Beállítása
A különlegessége a karboplatin, mint egy kemoterápiás gyógyszer az a tény, hogy a szisztémás drog-expozíció által előállított bármilyen adag, a beteg lehet becsülni alapján -, vagy a vesefunkció. Széles körben alkalmazták a Calvert (1) képletét, amely szerint az időkoncentrációs görbe (AUC) alatt a cél karboplatin terület tekintetében számított dózist, valamint a mért vagy becsült glomeruláris filtrációs rátát (GFR).
itt leírjuk a Calvert képletének levezetését, és rámutatunk fejlődésének bizonyos korlátaira, beleértve a lineáris regressziós elmélet alapjául szolgáló feltételezés megsértését. Megbeszéljük a kapcsolódó szakirodalmat is, és azt javasoljuk, hogy körültekintően járjon el a nagy dózisú beállítás alkalmazása során.
Calvert et al. (1) az adagolási képletet három szakaszban származtatta. Az I. szakaszban végzett analízis során a farmakokinetikai vizsgálatokból származó adatokat retrospektív módon megvizsgálták, és előzetes adagolási összefüggést állapítottak meg
a zárójelben megadott hibakifejezések a meredekség (azaz 1.21) és az intercept (azaz 23) becsléseinek standard hibáit jelentik. A dózis/AUC és a GFR közötti korreláció magas volt (r = .851; kétoldalas p<.00001, T teszt). A képlet egyszerűsödik az egyenletben:
a II. szakaszban a szerzők ezt a képletet 31 beteg adagolására használták a 3-8 mg/mL / perc célértékre. A modellről körülbelül 20% – kal (1) számoltak be, hogy alulpredict AUC. A színpad III., a szerző megpróbálta javítani a underprediction segítségével az adatok a színpad II., illetve felülvizsgálata az adagoló képlet a következők szerint (a hiba feltételek zárójelben látható képviselő a standard hiba, hogy a becslések a lejtőn, majd a lehallgatott alábbiakban):
a képletet ezután egyszerűsítették
és széles körben alkalmazták a következő évtizedben (1989-1999) a karboplatin adagolására.
két korlátozás van ebben a fejlesztési folyamatban. Először is, a lekerekített paraméterbecslések használata szükségtelen torzítást eredményez, annak ellenére, hogy a kerekítést egyszerűsítésként lehet igazolni. A második és súlyosabb hiba a lineáris regressziós elmélet alapfeltevésében gyökerezik. Tegyük fel, hogy a lineáris modell alapján szempont
ahol yi pedig xi azok az értékek, a függő, mind a független változók, illetve az i-edik beteg, vagy b vagy a fülest, majd lejtő paraméterek, illetve ϵi a véletlen hiba alábbi normális eloszlás jelenti, nulla állandó variancia σ2(2). A két tantárgyra vonatkozó hibaszakaszok nem korrelálnak. Egy n méretű minta alapján az A és b becsléseket a legkisebb négyzetek elméletével lehet elérni, és az illesztett egyenlet felhasználható az y átlagos válaszának előrejelzésére egy új X = xnew értékre. A lényeg becslés a várható y
pedig társul eltérést,
ahol x az átlag xi. A tanulmány által Calvert et al. (1),
az adag és az AUC minden beteg esetében az I. szakaszban eltérő volt; ezért a Yi összetett változó véletlenszerű változó. De amikor a modellt adagolásra alkalmazzák, akkor
úgy használják, hogy a függő véletlen változó dosei legyen, nem pedig
. Ebben az összefüggésben az AUCi nem része a függő véletlen változónak, hanem egy független véletlenszerű változó. Ennek eredményeként a véletlen hiba kifejezés varianciája az aci2 × σ2-re változik, nem pedig a σ2-re, amely megsérti az állandó variancia feltételezését. Az előre jelzett y változékonysága a 7. egyenletben megadott, σ2-vel az aci2 × σ2-vel helyettesítve növekszik, mivel a magasabb AUC-t célozzák meg. Más szavakkal, ennek a jogsértésnek a hatása várhatóan súlyosabb lesz az AUC magasabb értékei esetén.
MEDLINE ® keresést végeztünk a “Calvert’ s Formula ” kulcsszavaival, hogy megvizsgáljuk annak alkalmazási körét. 1989 és 1999 között negyvenöt tanulmányt találtak. A többség (45-ből 31) rögzített adagot alkalmazott a karboplatinra. A legtöbb vizsgálatban 4 és 7, 5 közötti AUC-ket céloztak meg, mindössze öt vizsgálatban (3-7) javasoltak 7 feletti AUC-ket.5 (rögzített AUC 9, 11, 12 és 16 mg/mL / perc). Sajnos csak 22% (45 vizsgálatból 10) hasonlította össze a cél AUC-t és a mért AUC-t (6-15). A legtöbb ilyen 10 vizsgálatok (nyolc a 10) jelezték 10% -20% – os függőség. Míg a GFR mérés módosítását javasolták, nem találtak alternatív vagy frissített adagolási képletet.
egy korábbi vizsgálat retrospektív elemzése alapján (16) azt javasolták, hogy ugyanez az adagolási képlet legyen értékes a nagy dózisú karboplatinnal végzett vizsgálatokban is. Az elemzés során nyolc, 800-1600 mg/m2 karboplatinnal kezelt beteg adatait használták fel, és azt mutatták, hogy az adagolási formulával előre jelzett AUC-k a megfigyelt AUC 20% – ánál maradtak, és a 28 mg/mL / perc volt a legmagasabb AUC-érték. Tapasztalataink problematikusak voltak a predikcióval (17). I. fázisú vizsgálatunkban a karboplatin dózisát az AUC-k alkalmazásával fokozták 12, 15, 18, 21, 24, 28, és 32 mg/mL / perc. Minden beteg korábban kemoterápiát kapott. A GFR-t a Tc-DTPA (azaz dietiléntriamin-penta-ecetsav) módszerrel mértük, és 44-es volt.6-223 mL/perc, a Calvert et al vizsgálatban csak két beteg esett messze a GFR tartományától. (1). A bemutatott adatok ábra. 1 bizonyítsa, hogy a célérték és a mért AUC-k között nagy eltérések vannak. Ez a helyzet tükröződik az R = alacsony korrelációjában .27 (r = .37 az egyetlen külső megfigyelés nélkül). Az alacsonyabb mért AUC lehetséges okai közé tartozik a mintavétel során fellépő hiba, a vizsgálati elemzés, a GFR meghatározása és az AUC kiszámítása. A karboplatin alacsonyabb AUC-ját eredményező egyéb tényezők közé tartozik a beadott intravénás folyadék mennyiségének növekedése és a renális reabszorpciós mechanizmus telítettsége (21-23). Mivel azonban az eltérés a magasabb AUC-értékeknél rosszabbodik, úgy tűnik, hogy a vese felszívódásának telítettsége és a statisztikai érvelésünk a két elsődleges kérdés, amely figyelembe veheti ezt a jelenséget.
ebben a rövid közleményben felhívjuk a figyelmet arra a tényre, hogy a lineáris regresszió könnyen illeszkedik, de azt javasoljuk, hogy bizonyos óvatosságot kell gyakorolni annak előrejelzésére. Először is fontos megjegyezni, hogy a regressziós alkalmazás érvényessége attól függ, hogy a vizsgált populáció és a mért eredmények valóban összehasonlíthatók-e azokkal a vizsgálatokkal, amelyeken az eredeti regressziós analízis alapult. Ezért a beteg jellemzők (mint például az expozíció előzetes kezelés korban), valamint az adatok aquisition (például vér-mintavételi időközönként, illetve mérési módszert AUC számított GFR) kell, hogy legyen az összhang biztosítása érdekében a helyességét az alapvető érvelés, hogy minden adag karboplatin alkalmazták, hogy egy beteg becsülhető a szempontból, hogy ő, vagy a veseműködés konkrét regressziós egyenlet. Egy másik óvatosság a független változó szintjeire vonatkozó következtetésekkel foglalkozik, amelyek kívül esnek az eredeti megfigyelések tartományán. Ha egy beteg megfigyelt GFR-je messze túlmutat a Calvert et al vizsgálatban megfigyelteken. (1), nem lehet biztos abban, hogy a beteg adagolásának pontossága e készítmény alapján történik.
a szokásos lineáris regressziós elmélethez kapcsolódó fenti figyelmeztetéseken kívül a legfontosabb eltérés magában foglalja egy adott válasz modelljének (dózis/AUC GFR által) megfogalmazását, majd azt eltérő módon használja előrejelzésként (dózis az AUC és a GFR szerint). Ez a megközelítés nem felel meg a lineáris modell alapjául szolgáló feltételezéseknek, és nagymértékben befolyásolhatja az előrejelzést. Ennek a helyzetnek a elkerülése érdekében egy új modellt lehetne kidolgozni az AUC-vel, mint független változót:
ahol ϵ ‘ i véletlenszerű hiba kifejezés, átlagos nulla és variancia σ2. Ez a modell állandó hiba varianciával rendelkezik az AUC minden szintjén. Ehhez a modellezéshez új klinikai vizsgálat adatai szükségesek a testfelületük által adagolt betegekkel. A vese felszívódásának mennyiségi meghatározására további vizsgálatok is szükségesek.
a statisztikai modell fejlesztésének korlátai, valamint a magas AUC kedvezőtlen tapasztalatai (17) arra késztetnek bennünket, hogy javasoljuk, hogy a jövőbeli nyomozók legyenek óvatosak a Calvert adagolási képletének alkalmazásában, különösen az AUC magas célszintje esetén.
mért és a görbe alatti célterület (AUC).
mért és a görbe alatti célterület (AUC).
részben a Byrne Alapítvány, részben pedig a CA05826-35 Állami Egészségügyi Szolgálat támogatásával az Országos Rákkutató Intézet, az Országos Egészségügyi Intézetek, az Egészségügyi Minisztérium és az Emberi Szolgáltatások.
Köszönjük ms. Melissa Fazzari segítségét az adatok kinyerésében / minőségellenőrzésében, valamint számos megbeszélést a témáról.
Calvert AH, Newell Dr, Gumbrell LA, O ‘ Reilly S, Burnell M, Boxall FE, et al. Karboplatin adagolás: a vesefunkción alapuló egyszerű képlet prospektív értékelése.
;
:
–56.
Neter J, Wasserman W, Kutner MH. Applied linear statistical models. 3rd ed. Homewood (IL): Richard D. Irwin, Inc.; 1990. p. 21–85.
Ford C, Spitzer G, Reilly W, Adkins D. A phase II study of repetitive cycles of dose-intense carboplatin plus paclitaxel chemotherapy and peripheral blood stem cells in metastatic breast cancer.
;
:
-S17-86.
Gore M, Mainwaring P, The ‘ Hern R, MacFarlane V, Slevin M, Harper P, et al. A dózisintenzitás randomizált vizsgálata egyértékű karboplatinnal epiteliális petefészekrákban szenvedő betegeknél. London Nőgyógyászati Onkológusok Csoport.
;
:
-34.
ROWINSKY EK, Flood KING, Sartorius IS, Bowling KM, Ettinger DS. I. fázisú paklitaxel-kezelés 3 órás ütemterv szerint, majd karboplatin kezelés nélkül, IV.stádiumú, nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegeknél.
;
:
-38.
Ghazal-Aswad S, Tilby MJ, Lind M, Baily N, Sinha DP, Calvert AH, Newell Dr.
;
:
-34.
Belani CP, Kearns CM, Zuhowski EG, Erkmen K, Hiponia D, Zacharski D, et al. Phase I trial, including pharmacokinetic and pharmacodynamic correlations, of combination paclitaxel and carboplatin in patients with metastatic non-small-cell lung cancer.
;
:
–84.
Langer CJ, Leighton JC, Comis RL, O’Dwyer PJ, McAleer CA, Bonjo CA, et al. Paclitaxel and carboplatin in the treatment of advanced non-small-cell lung cancer: a phase II toxicity, response, and survival analysis.
;
:
–70.
Chatelut E, Chevreau C, Brunner V, Martinez M, Houin G, Bugat R, et al. A pharmacologically guided phase I study of carboplatin in combination with methotrexate and vinblastine in advanced urothelial cancer.
;
:
–6.
Schwartz GN, Pendyala L,Kindler H, Meropol N, Perez R, Raghavan D, et al. A paklitaxel és a paklitaxel/karboplatin kombináció klinikai fejlődése.
;
:
-8.
Okamoto H, Nagatomo A, Kunitoh H, Kunikane H, Watanabe K. a karboplatin clearance betegjellemzők vagy 24 órás kreatinin clearance alapján számított előrejelzése: három képlet teljesítményének összehasonlítása.
;
:
–12.
Huizing MT, van Warmerdam LJ, Rosing H, Schaefers MC, Lai A, Helmerhorst TJ, et al. Phase I and pharmacologic study of the combination paclitaxel and carboplatin as first-line chemotherapy in stage III and IV ovarian cancer.
;
:
–64.
Carmichael J, Allerheiligen S, Walling J. Gemcitabin és karboplatin I. fázisú vizsgálata nem kissejtes tüdőrákban.
;
:
-9.
van Warmerdam LJ, Rodenhuis S, van der Wall E, Maes RA, Beijnen JH. A karboplatin farmakokinetikája és farmakodinamikája nagy dózisú tiotepa-val, ciklofoszfamiddal és perifériás őssejt-támogatással történő kombinációban alkalmazva.
;
:
-84.
van Warmerdam LJ, Rodenhuis S, ten Bokkel Huinink WW, Maes RA, Beijnen JH. A szérum kreatininszinttel rendelkező képletek értékelése a karboplatin optimális dózisának kiszámításához.
;
:
-70.
Newell DR, Siddik ZH, Gumbrell LA, Boxall Fe, Gore ME, Smith IE, et al. Plazma-mentes platina farmakokinetika nagy dózisú karboplatinnal kezelt betegeknél.
;
:
–405.
Motzer RJ, Mazumdar M, Scheinfeld J, Bajorin DF, Macapinlac HA, Bains M, et al. Sequential dose-intensive paclitaxel, ifosfamide, carboplatin, and etoposide salvage therapy for germ cell tumor patients.
;
:
–80.