Administrative Procedure Act
• Igazságügyi tisztelettel,
• Vezetői ellenőrzés
• az Eljárási jogok
• Ügynökség dynamics
A Közigazgatási Eljárásról szóló Törvény (APA) egy szövetségi törvényt 1946-ban létrehozásáról szóló, egységes eljárások szövetségi ügynökségek javasolni, illetve a probléma rendeletek, egy folyamat néven ismert szabályalkotási. Az APA foglalkozik továbbá az ügynökségek által kiadott politikai nyilatkozatokkal és engedélyekkel, és rendelkezik az ügynökségi határozatok és egyéb jogerős határozatok bírósági felülvizsgálatáról. Az APA előtt nem voltak szövetségi törvények a közigazgatási ügynökségek általános magatartására.
háttér
a 20. század első három és fél évtizedében új szövetségi ügynökségek jöttek létre, amelyek feladata az ipar és a gazdaság szabályozása és számos program irányítása volt. Franklin D. Elnök. Roosevelt 1936-ban Elnöki Bizottságot hozott létre a Szövetségi Közigazgatási és szabályozási folyamat tanulmányozására. Az elnök igazgatási Bizottsága jelentést adott ki a szövetségi közigazgatási ügynökségeknek, mint a kormány “fej nélküli” negyedik ágának”, és bírálta azt, amit a Bizottság a különböző ügynökségek felügyeletének és koordinációjának hiányaként értett.
1939-ben Roosevelt elnök létrehozta a legfőbb ügyészi Bizottságot, amely áttekintette a szövetségi közigazgatási eljárások bírálatait, és 1941-ben közel 500 oldalnyi ajánlást adott ki. Az APA korai változatát ezután a Bizottság jelentése alapján készítették el, de Amerika részvétele a második világháborúban késleltette a jogszabályok megfontolását és áthaladását a háború végéig. A törvényjavaslatot a Kongresszus és Harry Truman elnök 1946-ban újra bevezette, felülvizsgálta és törvénybe iktatta.
a legtöbb állam hasonló jogszabályokat fogadott el, mint például a szövetségi APA, az állami szintű közigazgatási ügynökségek eljárásainak meghatározása.
Rendelkezések
Szabályalkotási
Az APA létrehozott két szabályalkotási folyamatok ügynökségek: informális szabályalkotási (úgy is ismert, mint értesítési-hozzászólás szabályalkotási), valamint a hivatalos szabályalkotási. Egyes alapszabályok előírhatják az ügynökségeknek, hogy az informális és formális folyamatok elemeit ötvöző, hibrid szabályalkotási formát alkalmazzanak.
informális szabályalkotás
informális szabályalkotás, a legtöbb ügynökségi szabály minimális eljárási követelménye, megköveteli az ügynökségektől, hogy a szabály kiadásakor a következő lépéseket tegyék meg:
- értesítést tesz Közzé a javasolt szabályalkotási a Federal Register
- Tartalmazza a szabály anyag, a javasolt tényleges időpontja, a jogi hatóság, amely alapján a hivatal javasolja a szabály
- Nyújt hozzászólás időszak, általában 30, illetve 60 nap, a nyilvános, valamint az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket, illetve ajánlásokat
- Közzé felülvizsgált végleges szabály a Szövetségi Nyilvántartás előtt legalább 30 nappal a szabály, tervezett hatályba
Hivatalos szabályalkotási
A hivatalos szabályalkotási folyamat által meghatározott APA igényel egy ügynökség a rögzített meghallgatás lefolytatása a bíróságon alkalmazott eljárásokhoz hasonló eljárásokkal. Ezeket az eljárásokat általában egy közigazgatási bíró felügyeli. A folyamatot olyan esetekben alkalmazzák, amikor az Ügynökségnek a törvény előírja, hogy rögzített meghallgatást követően szabályokat állítson ki, vagy az elektronikus Adatvédelmi Információs Központ szerint “olyan szabályokban, amelyek döntési tényeket tartalmaznak, vagy az egyén jogaira jellemző tények.”
mentességek
Az információs és szabályozási Hivatal (OIRA) szerint a következő típusú szabályok mentesülnek a közigazgatási eljárásról szóló törvény szerinti szabályalkotási folyamat javasolt szabályfázisa alól:
“ |
|
“ |
Elbírálása
Elbírálása az a folyamat által használt közigazgatási hivatal döntéseket hozni arról, hogy a programok szabályozás felügyeli alkalmazni, hogy a konkrét felek egy adott esetben. A döntési folyamat általában közigazgatási tárgyalást foglal magában, amely hasonló a bírósági eljáráshoz, de közigazgatási bíró, közigazgatási bíró, meghallgató tisztviselő vagy testület felügyeli, nem bíró vagy igazságszolgáltatás.
a szabályalkotáshoz hasonlóan mind a formális, mind az informális ítélkezési típusok léteznek. Az APA csak a hivatalos ítéletekre vonatkozik,amelyeket a törvény kifejezetten előír “az ügynökségi meghallgatás lehetősége után”.”A törvény nem terjed ki az informális ítéletekre, ami azt jelenti, hogy egy ügynökség elfogadhatja saját eljárásait az ilyen eljárásokra. Az APA szerint, mint a hivatalos határozatokhoza hivatalos ítéleteket közigazgatási bíró vezeti. A hivatalos elbírálás alá eső személyeket értesíteni kell és tájékoztatni kell a meghallgatás részleteiről.
Licensing
egy olyan ügynökségnek, amely a törvény által kifejezetten előírt engedélyeket vagy engedélyeket bocsátja ki és felügyeli, ugyanazokat az eljárásokat kell követnie, amelyeket az ilyen engedély megadása vagy visszavonása során a formális szabályalkotásra és elbírálásra hoztak létre. Az elektronikus Adatvédelmi Információs Központ szerint:
“ | egy ügynökség nem vonhatja vissza az engedélyt, miközben egy új engedély iránti kérelem folyamatban van. Ezenkívül az engedélyeket nem lehet visszavonni, kivéve, ha az ügynökség értesítést küld arról, hogy milyen intézkedés okozta a visszavonást, és lehetővé tette az engedélyes számára a művelet kijavítását. | “ |
az összes többi licenc esetében a belső ügynökség szabályai szabályozzák a jelentkezési folyamatot.
bírósági felülvizsgálat
az APA szerint a végleges ügynökségi határozatokat (például az ítéletalkotás vagy a döntés meghozatala során hozott határozatokat) bírósági felülvizsgálatnak vetik alá, általában hatéves elévüléssel. Az APA bírósági felülvizsgálatot ír elő azoknak az embereknek és feleknek, akiket “az ügynökség intézkedései hátrányosan érintenek vagy sértenek a vonatkozó alapokmány értelmében”, vagy “jogi hibát szenvednek az ügynökségi fellépés miatt.”
Az APA megállapítja, két szabványoknak bírósági felülvizsgálat:
- Jelentős bizonyíték
- Jelentős bizonyíték szükséges érintő ügyekben hozott döntések során hivatalos szabályalkotási vagy hivatalos elbírálása.
- a bíróságoknak fenn kell tartaniuk az ügynökségi határozatokat, amelyek ” ésszerűek, vagy a nyilvántartás olyan bizonyítékokat tartalmaz, amelyeket az ésszerű elme elfogadhat a következtetés alátámasztására.”
- önkényes-vagy-szeszélyes teszt
- az ügynökség rendeleteit felülvizsgáló bíróságokat arra utasítják, hogy az általuk “önkényesnek, szeszélyesnek, diszkrécióval való visszaélésnek, vagy más módon nem a törvénynek megfelelően.”
- ezt a tesztet leggyakrabban a szabályalkotás tényszerű alapjainak felülvizsgálatakor használják, különösen az informális szabályalkotások esetében.
a szabályozó csoport és a hatékony kormányzati központ szerint a gyakorlatban ezt a két tesztet nagyon hasonló módon alkalmazzák.
alapszabály Módosításáról
az Alábbiakban egy részleges lista a későbbi törvények, hogy a módosított rendelkezéseket a Közigazgatási Eljárásról szóló Törvény:
- Freedom of information Act (1966)
- Adatvédelmi Törvény (1974)
- a Kormány a Napfény Törvény (1976)
- Elektronikus információszabadság Törvény (1996)
Elméletét és gyakorlatát
különválasztása
Lásd még: Szabályalkotási, illetve elbírálása
Az APA kodifikált szabályalkotási, illetve elbírálása eljárások belül végrehajtó ügynökségek. Így az ügynökségek jogosultak mind kötelező érvényű rendeletek kiadására, mind az érintett felektől az ügynökség szabályaival kapcsolatos viták rendezésére. Míg egyes tudósok támogatták az APA-ban vázolt eljárásokat, mások megkérdőjelezték mind a szabályalkotási, mind a döntési funkciók konszolidációját egyetlen ügynökségen belül azon az alapon, hogy a struktúra megsérti az Egyesült Államok Alkotmányában vázolt hatáskörök szétválasztását. A Legfelsőbb Bíróság az APA átadásakor azt állította, hogy a jogszabály biztosítékokat hozott létre annak biztosítására, hogy az ügynökségi elbíráláson keresztül végzett vizsgálati, ügyészi és igazságügyi feladatok elkülönüljenek, és a közigazgatási jog bírái független döntéseket hozzanak. Bernard Schwartz közigazgatási jogtudós egy 1996-os cikkben foglalta össze a Legfelsőbb Bíróság akkori véleményét a Tulsa törvény felülvizsgálatáról:
|
az apa kerete. Leírta, amit ő úgy ítéli meg, hogy az ütköző kombinációja ügynökség funkciók a 2017 felülvizsgálata Adrian Vermeule ez a Törvény Önfeláldozó, A Föderalista Társadalom:
|
: Tisztelet
az APA bírósági felülvizsgálati rendelkezései célja, hogy olyan mechanizmust biztosítsanak az ügynökségi határozatok felülvizsgálatához, amelyek káros hatásokat vagy jogi hibákat eredményeztek. Azonban a tudósok megfigyelték, hogy tisztelettel tanokat, mint a Chevron tisztelettel, hogy kényszeríteni, hogy a bíróságok elhalasztja ügynökség értelmezését, az alapszabály, valamint jelen szabályzat vonatkozik, a hatalmi ágak szétválasztását. Az Ohio Állami Egyetem jogi professzora, Christopher Walker a közigazgatási törvény felülvizsgálatáról szóló 2017. évi cikkben leírta a tiszteletadás doktrínáinak következményeit az ügynökségi fellépések bírósági felülvizsgálatára:
|
Walker további azt állította, hogy bizonyos közös jogi gyakorlatok, beleértve a tisztelettel, tanok, van felforgatta a bírósági felülvizsgálati eljárások kinyújtotta az APA:
|
|
szabályozási felülvizsgálat
lásd még: szabályozási felülvizsgálat
az apa nem tartalmazza az ügynökségi rendeletek végrehajtási felülvizsgálatára vonatkozó eljárásokat, az úgynevezett szabályozási felülvizsgálatot. Az explicit szabályozási felülvizsgálati rendelkezések hiánya miatt Jimmy Carter óta szinte minden elnöki adminisztráció kiadott egy végrehajtási rendeletet, amelynek célja a szabályozási felülvizsgálatra és a visszamenőleges szabályozási felülvizsgálatra vonatkozó eljárások végrehajtása. Walker rávilágított az APA hallgatására a szabályozási felülvizsgálatról az 2017 cikkében:
|
Közigazgatási jog bírák
Lásd még: Közigazgatási jog bíró
Az APA létrehozott meghallgatási tisztviselők, ismert, mint a közigazgatási jog bírák (ALJ), hallani bizonyítékok kérdés döntések ügynökség viták. A tudósok, köztük Bernard Schwartz, kritizálták az APA-t, hogy hatékonyan hozzanak létre külön igazságszolgáltatást a közigazgatási ügynökségeken belül. Schwartz az ALJs által az 1996-os dolgozatában bemutatott döntési konfliktusokat írta le:
|
Szabályalkotási
Lásd még: Szabályalkotási
Az APA létrehozott szabályalkotási eljárások a közigazgatási hivatalok, valamint kézműves kihirdetni rendeletek. Az informális szabályalkotási folyamat magában foglalja a nyilvános tagok és az érintett felek észrevételezési időszakát, hogy visszajelzést adjanak a javasolt rendeletekről. A tudósok kritizálták az APA-t azért, mert nem állapítottak meg minimális időtartamot a megjegyzésidőszakokra, bár a végrehajtó megrendelések általános minimumszabályokat állapítottak meg. Bernick 2017-es felülvizsgálatában azzal érvelt, hogy ” az APA nem határoz meg minimális (vagy maximális) időt a nyilvános megjegyzésidőszakra, mégis elengedhetetlen, hogy az érdekelt személyeknek elegendő idejük legyen reagálni egy javasolt szabályra, különösen egy “fő” szabály esetében.”Sőt, mint George Washington Egyetem jogi professzora, David Fontana megfigyelhető egy 2005-ös cikk, érdekcsoportok általában a tömeges részvétel hozzászólás időszakok, míg egyes polgár eljegyzési továbbra is alacsony:
|
Éjfél szabályalkotási
A Közigazgatási Konferencia az Egyesült Államok (ACUS), egy független szövetségi ügynökség feladata ajánlások javítása szövetségi közigazgatási folyamatok, közigazgatási jog tudósok megfigyelték, hogy az APA hallgat arra a kérdésre, hogy “éjfél szabályalkotási”—kibocsátása számos ügynökség szabályozás során az utolsó napon egy elnöki adminisztráció. Az ACUS azt javasolta, hogy a bejövő elnöki hivatalok késleltessék az előző adminisztráció által kihirdetett éjféli rendeletek hatálybalépésének időpontját Walker szerint:
|
az alábbi táblázat felsorolja az állami törvényhozásban bevezetett szabályalkotással és egyéb közigazgatási eljárásokkal kapcsolatos számlákat. A számlákat a BillTrack50 állítja össze és felügyeli, és cselekvési előzmények szerint rendezi.
figyelemre méltó események
szövetségi bíró blokkolja a digitális lőfegyverek tervrajzainak kiadását (2018)
Lásd még: Többállami perek a szövetségi kormány ellen, 2017-2020
Robert Lasnik bíró, az Egyesült Államok. Kerületi Bíróság a Western District of Washington kiadott egy határozatot július 31, 2018, amely megakadályozta az Egyesült Államok Külügyminisztériuma, amely lehetővé teszi a nonprofit szervezet Defense elosztott, hogy kiadja a digitális tervrajzok online gyártásához lőfegyverek segítségével 3D nyomtató. Lasnik újabb meghallgatást tervezett az ügyben 2018.augusztus 10-re, az első módosítással kapcsolatos érvek további vizsgálata érdekében.
a Külügyminisztérium 2018 júniusában egyezségre jutott a Védelmi Minisztériummal, hogy visszafordítsanak egy Obama-kori rendeletet, amely megtiltotta a tervrajzok kiadását a Nemzetbiztonság és a külpolitika érdekében. A Cody Wilson által alapított Defense Distributed azzal érvelt, hogy a tilalom megsértette Wilson első szólásszabadsághoz való jogát, a második módosítás pedig a fegyverviseléshez való jogát. A Defense Distributed, honlapja szerint, egy nonprofit ” védelmi cég, amely elsősorban az amerikai lövész javára végzett kutatással, tervezéssel, fejlesztéssel és termékek és szolgáltatások gyártásával foglalkozik.”Az ügy többi vádlottja a második alkotmánymódosító Alapítvány és a Conn Williamson.
Massachusetts, Connecticut, New Jersey, Pennsylvania, Oregon, Maryland, New York, Washington állam főügyésze 2018.július 30-án pert indított a Külügyminisztérium ellen. A per azt állítja, hogy a Külügyminisztérium megsértette az APA-t azzal, hogy 30 napos felmondási időt nem adott az amerikai képviselőház külügyi bizottságának és az amerikai szenátus külügyi bizottságának. Az államok továbbá azzal érvelnek, hogy a Külügyminisztérium nem adott semmilyen elemzést a rendelet visszavonására vonatkozó döntésének alátámasztására. A per azt is állítja, hogy a jogszabály-módosítás sérti a tizedik módosítást azzal, hogy ellentmond az állami szintű lőfegyverekről szóló törvényeknek, és potenciálisan lehetővé teszi a lőfegyverek jogellenes személyek általi gyártását és birtoklását.
a külügyminisztérium szóvivője védelmébe vette a szabályozásmódosítást, kijelentve, hogy a rendelet a lőfegyverek és a kapcsolódó műszaki információk exportjára vonatkozik, nem pedig a hazai lőfegyverekre vonatkozó jogszabályokra. A minisztérium azt is közölte, hogy a megegyezés előtt konzultált az amerikai Igazságügyi Minisztériummal.
2018.augusztus 27-én Lasnik bíró előzetes végzést adott ki, amely megtiltotta a lőfegyverek 3D nyomtatókon történő előállításához használt számítógépes fájlok kiadását. További információért kattintson ide.
reakció
Lasnik döntése előtt Donald Trump (R) elnök a Twitteren keresztül mérlegelte az ügyet:
a 3D műanyag fegyvereket a nyilvánosság számára értékesítik. Már beszéltem NRA-val, úgy tűnik, nincs sok értelme!
– Donald J. Trump (@realDonaldTrump) július 31, 2018
a Fehér Ház szóvivője később kijelentette, hogy illegális “bármilyen műanyag pisztoly birtoklása vagy készítése, beleértve a 3D nyomtatón készült fegyvereket is.”
Chris Cox, a National Rifle Association (NRA) jogalkotási cselekvési Intézetének ügyvezető igazgatója a következő nyilatkozatot adta ki: “függetlenül attól, hogy egy személy képes-e közzétenni az interneten, a kimutathatatlan műanyag fegyverek 30 éve illegálisak.”
Wilson ügyvédje, Josh Blackman, nyilatkozatot adott ki Lasnik döntése előtt, azzal érvelve, hogy a végzés megsértené az első módosítást. “A javasolt enyhítés megadása nemcsak a három megnevezett vádlottat hallgatná el, hanem azonnal több mint háromszáz millió amerikait cenzúrázna” – jelentette ki Blackman. “Ma az Országos végzések érvényessége erőteljes vita tárgyát képezi. De még soha egyetlen bíróság sem szórakoztatta az összes amerikai szólásszabadsággal kapcsolatos globális rendelkezést.”
Lásd
- Elbírálása
- a Közigazgatási jog bíró
- Utolsó szabály
- Javasolt szabály
- Szabályalkotási
- Informális szabályalkotási
- Hivatalos szabályalkotási
- Hibrid szabályalkotási
- a Közigazgatási Eljárásról szóló Törvény (5 HU Code Subchapter II)
- Search Google News for this topic
Footnotes
|
v • e
Ballotpedia |
Ügyvezető: Leslie Graves, Elnök • Gwen Beattie, az üzemeltetésért felelős • Geoff Pallay, Főszerkesztő
Kommunikáció: Kristen Vonasek • Kayla Harris • Megan Barna • Mary Dunne • Sarah Garas • Heidi Jung • Lauren Nemerovski Közreműködők: Scott Rasmussen |
---|